HUNGARIAN | ENGLISH
A XIII. század végén Visegrád jobbára faházakból álló települése részben a mai palota területére is kiterjedt. Mikor 1323-ban I. Károly király (1308-1342) udvarát ideköltöztette, a település hirtelen fejlődésnek indult. Felépült a királyi palota, ahol 1330-ban Zach Felicián merényletet kísérelt meg az uralkodó és családja ellen.
I. Lajos király (1342-1382) apja halála után, egészen 1347-ig Visegrádon tartotta udvarát. A palotát fallal vette körül, és egy új épületszárnnyal bővítette ki. A teljes palotaegyüttes 123 x 123 m-es, négyzetes területet foglalt el. Mellette gyümölcsös- és szőlőskert is létesült. Valószínűleg ebben az időszakban kezdték meg egy templom építését a palota területén. E munka azonban félbeszakadt a királyi udvar 1347-es, ideiglenes Budára költözése miatt, és a templomot soha sem fejezték be. A király csak 1355-ben költözött vissza Visegrádra, ám a palota újabb építkezései már ezt megelőzően megindultak. Ekkor az alsó nagy udvar északi felét emeletes épületszárnyakkal vették körül. 1355 után felépült a Szűz Máriának szentelt palotakápolna, amelyet 1366-ban szenteltek fel. A kápolna mellett, régebbi épületek helyén emelték a négyzetes alaprajzú, középudvaros királyi lakóépület kétemeletes tömbjét. Belső udvarára emeletes, gótikus kerengőt építettek, amelyhez kétszintes díszkút csatlakozott. A palotaépület második emeletéhez fürdőszobát és egy virágoskertet is kapcsoltak. Ez utóbbiban gótikus csorgókutat helyeztek el. A szőlős- és gyümölcsöskert közepén új, vörösmárvány szökőkutat állítottak. A z 1370-80-as években a kápolnától délre új épületet emeltek, amelybe belefoglalták a hegyoldalban álló, korábbi lakóépületeket. Itt alakították ki többek között az új pénzverdét is. A palota déli oldalát ebben az időben zárták le kerítésfallal.
A palota építését Zsigmond király (1387-1437) fejezte be 1409 körül. Ekkor a kaputorony déli oldalán új, nagyméretű konyha készült. A palota mellé 1424-ben ferences kolostort építettek. A visegrádi királyi palota a korabeli Közép-Európa legnagyobb és legpompásabb uralkodói rezidenciájának számított. Zsigmond azonban később Budára helyezte székhelyét, és bár ő még ezután is gyakran látogatott Visegrádra, utódai már elhanyagolták a palotát.
Mátyás király (1458-1490) Aragóniai Beatrixszal 1476-ban kötött házassága után fogott hozzá az épület helyreállításához. A munka mintegy 10 évig tarthatott. A régi épületeket későgótikus stílusban teljesen felújították, de néhány szerkezet már reneszánsz stílusban készült. A legfontosabb a királyi lakóépület belső udvarának loggiája és az itt álló Herkules kút, valamint a palotakápolna berendezése volt. Itálián és Dalmácián kívül bizonyíthatóan ezen az építkezésen jelent meg először a reneszánsz stílus Európában.
1544-ben Visegrád a törökök kezére került, és végérvényesen megindult az elhagyott palota pusztulása. 1762-ben a palota helyén, a romok felhasználásával épült ki a visegrádi kamarai uradalom központja. A sokszor emeletnyi magas törmelék alá került középkori falak a XX. század elejére teljesen feledésbe merültek. A régészeti feltárások csak 1934-ben kezdődtek meg, és jelenleg is tartanak. Az 1949-ben megkezdett műemléki konzerválási munkák után 1995 óta a palota teljes rekonstrukciója van folyamatban.
